Puskin az orosz kultúrában „minden kezdet kezdete”. Nemcsak a modern nemzeti irodalomban töltött be meghatározó szerepet, hanem a zenében is. Nyolcszáz költeményének közel felét megzenésítették. Epikus és drámai műveiből, meséiből balettek, szimfonikus költemények születtek. Zenetörténeti szempontból azonban legjelentősebb az orosz operára gyakorolt hatása. Az orosz opera története voltaképpen Puskinnal kezdődik. Huszonnyolc műve eddig több mint száz operát ihletett és ihlet ma is. Puskin ezzel nemcsak az orosz operatörténet, hanem az egyetemes operatörténet, legtöbbször megzenésített szerzője lett, messze megelőzve Goethét, de még Shakespeare-t is. A zeneszerzők többsége orosz, de akadnak külföldiek is. A legsikeresebb operákkal. mint Glinka Ruszlán és Ludmílája. Muszorgszkij Borisz Godunovja, Csajkovszkij Jevgenyij Anyeginje és Pikk dámája, nem kísérleteztek többet, a kis tragédiákkal azonban újra meg újra próbálkoznak. Gyűjteményünk azt a húsz Puskin-művet tartalmazza, amelyekből huszonkét figyelemre méltó opera készült. Vegyes műfajú antológiáról van szó, hiszen Puskin poémáit, drámai költeményeit és elbeszéléseit egyaránt „használták” a zeneszerzők. A túlságosan hosszú műveknek (Ruszlán és Ludmíla, Jevgenyij Anyeginje, Dubrovszkij, A kapitány lánya) csak „keresztmetszetével” szolgálunk, a többit a maga teljességében adjuk közre, a Puskin-művek – és nem a belőlük készült operák – keletkezési sorrendjét követvén. Reméljük, hogy az irodalom hívei és a zenekedvelők egyaránt örömüket lelik ebben a könyvben, amely egyébként a világirodalom óriása, a kétszáz éve született nagy orosz költő, Alekszandr Szergejevics Puskin emléke előtt hivatott elsősorban tisztelegni.