Hasonmás kiadás

 

A maga idején úttörőnek számító munkát vesz kézbe az érdeklődő kottaforgató. Füredy (Füredi) Mihály és Bognár Ignác 1851. évi kiadványa jórészt népszínmű melódiák füzére, méghozzá a késő reformkori eredetű színjátéktípus dalainak első nagyszabású, gyűjteményes és kottás közzétételeként (énekhangra és zongorára). Korabeli közmegbecsültsége is érzékeltetheti a kötet jelentőségét, hiszen tíz esztendő leforgása alatt két további kiadást is megért (1853, 1861). A benne szereplő – és azokhoz hasonló – magyar dallamok szóltak akkor országszerte mindenfelé: nyilvános és zárt helyeken, színházakban és az utcán, bálokon és egyéb vigalmak mámorába feledkezve – sőt olykor pusztán a remény táplálójaként is, szűk körben, 1849 őszétől. Népszerűségük társadalmi osztályok fölöttinek volt mondható: dalait magáénak érezte jószerivel a teljes nemzet – nemes, polgár és pórnép egyaránt. De nem Csupán az egykorú magyarságot vonta bűvkörébe ez a friss-zamatos dallamkincs: elegendő a lelkesült, külföldi feldolgozók közül Johannes Brahmsra – s így mindenekelőtt a Magyar táncok örökzöld sorozatára – utalni, melyből több műnek is konkrétan Füredy Mihály és Bognár Ignác 1851. évi dalkötete volt a forrása! S egy olyan nagyságrendű hazai muzsikus, mint Mosonyi Mihály, kizárólag Füredy és Bognár – most újbóli közreadásra kerülő – gyűjteményére támaszkodott, alapanyagot mentve zongorára szánt többrészes, rapszódiaszerű dalfeldolgozásaihoz. De a Szép Ilonkának, Mosonyi első magyar operájának, ugyanúgy jelentős szellemi hátteret biztosított a 100 magyar népdal, mint azt a későbbiekben maga a zeneszerző is kifejtette. Így az érdeklődő kottaforgató Brahms, Mosonyi és kortársaik számos da rabjának dallamforrásaira is rálelhet a jelen újraközlés révén.
Igen változatos e dalok világa. Túlnyomó többségük természetesen szerelmi ének, de akad közöttük annak álcázott, politikai ízű hazafias melódia is: ilyen az átszövegezett Kossuth-nóta, melynek 1850 körül énekelt, vokális ősalakja is megismerhető a jelén kötetből. A dalszerzők között volt többek mellett Egressy Béni, Szénfy Gusztáv és Bognár Ignác; a versszövegek nagyrészt anonim költőktől származtak, de Petőfi Sándor-, Kisfaludy Károly- és Szakáll Lajos-megzenésítések is helyet kaptak a gyűjteményben. Valódi népdalok, egyéb régi magyar melódiák (utóbbiak között a híres, Petőfi által versbe szőtt „Cserebogár”-énekkel) és divatos, új csárdásdallamok árnyékában, szerényen meghúzódva, föltűnik már a magyar nótastílus korai képviselője is a kötet lapjain. Mindezek együtt, a magyar életérzésből fölfakadóan, abból kisarjadva: a magyar lélek virágai. Csakúgy, mint lényegi otthonuk, maga a népszínmű, amely sematizálódó voltában is a nemzeti eszme talán legfontosabb színpadi hordozójává lett 1849 után. S amit nem mondhatott cl a szöveg, közvetíthette a muzsika. Nagyrabecsülést érdemlő alkotóik – és napi művelőik úgyszintén – tették, amit csak tehettek, még a legnehezebb időkben is Tompa Mihály szózatának szellemében cselekedve: „Fiaim, csak énekeljetek!” Közéjük tartozott Füredy Mihály és Bognár Ignác, a 100 magyar népdal két, hajdani közrebocsátója is.
A XIX. század magyar daltermése nemzeti kultúránk jelentékeny – ám ma, általános értelemben már (vagy inkább: még?) csupán hézagosan ismert – szelete. A 100 magyar népdal újraközlése nem tudományos, hanem gyakorlati célú; távolabbra törő, remény szülte gondolat az élő nemzeti dalrepertoár bővítése általa.

 

Tartalom
a dalok (és további versszakok) szövegkezdet szerint

Előszó
1. Sárga csikó sárga lovam (Azért hogy én szegény legény vagyok..)
2. A nyáron jöjj el hozzám
3. Megcsókollak Rózsám most előre
4. Az élet így szép gyönyörű
5. Deres a fű édes lovam ne egyél (Pej paripám patkószege de fényes..)
6. Széna széna széna terem a réten (Megcsókollak kincsem Rózsám a héten..)
7. Nem engedik azt az egek (Iszonyú sors el kell válnom..)
8. Ha én aztat tudhatnám (Ne cselekedd angyalom..)
9. A falu nagyon be van kerítve (Dohányzacskó pipa a kezembe..)
10. Bús az idő bús vagyok én magam is (Tiszta búzát hogy ha elszórsz nem rozsos..
     Nincs oly virág...Ritka ritka kék liliom ... Akárminő vén a leány..)
11. Hol jártál violám ilyen korán (Hoztál-e violát a számomra..)
12. Bárha a búbánat nyomja lelkemet (Kilenc hete, mióta itt halászok..)
13. Kerek az én kalapom (Az a leány nem magos..)
14. Még azt mondja az anyám (De nem várok nem biz'én...)
15. Bezárom már bús szívemet (Seprik a pápai utcát... Hová, hová, barna kislány?
      Nem is leány ki nem barna...)
16. Azt mondják nem adnak (Pedig az én Rózsám... Édesanyám kérem ...)
17. Felragyog tán reánk valahára (Még azt mondják hogy én ...)
18. Kidőlt a fa mandulástól (Káka tövén ül a ruca ... Ha tudtad hogy nem szerettél
     Nézz ki Rózsám ...)
19. (I.) Ne, ne búsulj Rózsám, Kincsem
     (II.) Nosza legény nosza legény a táncba
20. Jegenyefa tetejébe (Erdő erdő de magas vagy... Nincsen erdő zöld ág nélkül..)
21. Nézz Rózsám a szemembe (Már olvastam, látom is...)
22.  Ez a kislány hamis kislány
23. Három alma, meg egy fél
24. Szegény legény vagyok én (Nincsen annak semmi baja...)
25. Megérem én a magam sorsával (Ha látom a fergeteg elejét...)
26. Magosan repül a daru (Vettem teljes ibolyát...)
27. Hej! haj! magyar ember
28. Kerek az én kis kalpagom (Piros arcod ha meglátom ...)
29. Bé van az én szűröm ujja kötve (Még azt mondják nékem az irigyek...)
30.  Az alföldön halászlegény vagyok én (Sötét felhők tornyosodnak az égen...
     Jár a kislány virágos, zöld mezőben...)
31. Régen hallom már én azt (Mit titkolod hogy szeretsz ...)
32. Fel, fel e vérző kebelről
33. Hervadok angyal, érted (Szánd meg, kérlek, sorsomat...)
34. Zöld erdő szálláson (Éjféltájban, éjjel...)
35. (I.) Nem megyek én kanászhoz (Virágzik a kökényfa...)
     (II.) Piros alma telelő (Veszek néki főkötőt)
36. Szép a betyár paripája
37. Zúg az erdő, zúg a malom (Az én Rózsám szeme, szája...)
38. Édes falum határa (Csendes patak folydogál...)
39. Kinek nincsen szeretője (Szerettem én olyan mélyen..)
40. A szerelem, a szerelem (Édesapám, édesanyám...)
41. Eszemadta kis barnája
42. Elég nekünk egy csónak
43. Nincsen kedvem, mert a fecske elvitte (Kiáradt a Duna vize messzire...
      Nincsen kedvem, mert elvitte a gólya...)
44. Mikor én nőtelen voltam (De mióta házas vagyok...)
45. Az ég alatt, a föld színén (Amott a hegyek lábánál...
      Nem átkozlak, nem szokásom ...)
46.(I.) Ne menj Rózsám a tallóra (Én ültettem az almafát...)
      (II.) Szeretnék szántani
47. Cserebogár, sárga cserebogár (Nem kérdem én tőled, te kis madár...)
48. Már minálunk így köszönnek (Félrevágom a kalpagom...)
49. Végigmentem az órmódi temetőn (Török bársony keszkenőmet nem bánom...
      Boldondság volt gyenge nádba megbízni...)
50. Jer ölembe kis babám (Piros rózsa ajakán ...)
51. Leányt ide, leányt az én ölembe (Te meg,  cigány,húzd rá majd kifizetem...)
52. Kitették a holttestet az udvarra (Nincs több árva, csak egyedül én vagyok...)
53. Hull a levél a virágról (Sárgul a hold az ég alján...)
54. Csősz leszek én a nyáron (Ki egy pipadohányt ád... Egy cseppet se siessünk...)
55. Esik eső a haraszton (Haja, haja, retek haja...)
56. Sobri dala: Kocsmárosné, bort ide az iccébe (Rója fel a rézfokosom nyelére...
     Akkor víg a szegény legény ha bort lát... Bort ide hát, hadd felejtsem bajomat...)
57. Hová, hová, barna legény az erdőre (Ha vén anyád morog reád gyere hozzám...)
58. (I.) Szeretlek,szeretlek, csak ne mondd senkinek
      (II.) Tízen voltak a fürjecskék
59. Jártam kertben, rózsák között
60. Piros rózsa, fehér ház
61. (I.) Három fehér kendőt veszek (Három piros kendőt veszek...)
      (II.) Tavaly, tavaly, tavaly, tavaly, az idén ...
     (III.) A tensasszont szépen kérem (Hogyha eggyel is beéri..)
62. Már ezután nem is bánom
63. Ha kedvesem ölelem, ölelem
64. Ég a kunyhó, ropog a nád (Haja cica, kis Katica...)
65. Elszergődtem Tarnócára bojtárnak (A gazdámmal leszek én egy kenyéren...
      Húsz csikó-tartást is megajánlottak...)
66. Van-e a korsóban (Hej, galambom, violám... Fel legény a táncra...)
67. Mariskám, Mariskám, eszem a szemedet (Reggel, jókor délben, és a késő estve...)
68. Azért hogy kend kicsit ragyás (Azért hogy én szegény vagyok... 
      Bort ittam én, boros vagyok...)
69. Lágy a kenyér, pirítani nem lehet
70. Sikolt, rikolt a sarkantyú (Erre, erre, most ment erre...)
71. Piros kukoricaszár (Haza, haza, rózsaszál...)
72. Tisza partján van egy hajó kikötve (Tisza árját bús könnyeim nevelik...)
73. Jaj de fázom egy ingválba' (Haja dunna, tarka dunna...
       Ki van kívöl az ablakon...)
74. Nem ettem én ma egyebet (Part alatt lakik a fecske...)
75. Kalapom szememre vágom (Adsza pajtás a vasvesszőt...
      Ne bántsd, pajtás, te azokat... Áss melléje száraz ágat)
76. Azt gondolom, eső esik
77. Szeretlek, galambom, igazán megvallom
78. Eső esik, látom én azt
79. Úgy elmegyek meglátjátok
80. Ám de meglátlak nemsokára
81. Galambom édes, a csókja mézes
82. Ki nem kap a házasságon
83. Veszek neki csizmát, pirosat
84. Kiállok a házam kapujába (Anyád haragja bármilyen nagy..)
85. Megkövetem a tens nemes vármegyét (Egy jó legényt szerettem az mindenem..)
86. Nem jöttem volna én ide (Most megyek ki a városból...)
87. A Tisza a Duna zavarodik (A Tisza, a Duna habját hajtja...)
88. Elmennék én tihozzátok estére
89. A virágnak megtiltani nem lehet (Kedves babám, megláttalak, szeretlek...)
90. Szülőföldem szép határa (De azok nem vigasztalnak...)
91. Oh, ha én azt tudhatnám
92. Juttassa eszedbe a kis nefelejcs
93. Nem anyától lettél, rózsafán termettél
94. Azt a kerek pusztát járom én (A kert rózsáiban jártam én...
     Téged látlak mindég álmomban...)
95. Minden falu édes hazám (Eszem a teremtő fádat...)
96. A vígjáték rendesen, házassággal végződik (A nők mint az angyalok,
     pártot ütnek izibe... Hej, biz az a feleség, Olyan mint az egészség...
     Minden férfi azt mondja, Csak ne nősültem volna...
     Legtöbb férj azt kedveli, Ha nője őt szereti...)
97. Juhászlegény szegény juhászlegény (És ha e pénz volna csak foglaló...)
98. Elmegyek már édes rózsám (Árva vagyok, árva lettem ...
     Ott, ahol nem látnak mások...)
99. Nagygazda volt az apám (Jól is nevelt őkelme... Azt mondá, házasodjam...
      Emlény szemét ha nézem ...)
100. Furulyás kanász dal: Röpülj fecském ablakára (Képit gyémántlapra festem...)